Tegnap volt az első alkalom, amikor valaki egy tökéletesen nem adekvát platformon (társkereső app) és szituációban (a szabadságomon fekszem a függőágyban a kutyával az ölemben és élvezem az életet) megpróbálta rám önteni a lelki bajait és pszichológusként használni engem, én pedig megtiszteltem magam azzal, hogy azt mondtam neki, hogy jövő héten, 4000/óráért meghallgatom és segítek neki, de most szabadságon vagyok és egyébként sem ezek a megfelelő keretek egy ilyen beszélgetéshez.

Ő pedig azt mondta, rendben. 

Aztán persze meglátjuk, tényleg lesz-e belőle találkozó, de ebben most nem is ez volt a lényeg, hanem hogy már évek óta mondogatom, hogy ha meglesz a diplomám, el fog jönni ez a nap, mikor ez lesz a válaszom (magasabb számmal, de kezdetnek jó ez így) és erre 4 nappal a diplomám átvétele előtt kimondhattam. 

És jó volt. Mert egyébként még mindig nem hiszem el, hogy pszichológus vagyok. :) 

Pedig de.