A wonderwall
című számnak van akusztikus verziója is, amiben nem ordítja senki a dobhártyádba egy kazal más hangszerrel együtt, hogy and after all, you're my wonderwall, de vannak olyan pillanatok az életben és olyan számok, meg leginkább olyan hangulatok, mikor igenis jól esik és szükség is van arra, hogy valaki valamit a füledbe üvöltsön, vagy te zokoghass üvöltve, vagy a földhöz vághass egy tollat az étterem közepén vagy csak igenis nagyon erősen sajnálhasd magad, vagy még azt sem, csak el tudj gyászolni valamit, amit el kell gyászolni.
Még úgy is, hogy mellette van az érzés, hogy az élet megy tovább és bizony, van, ami sosem változik. Egyébként borzasztóan hálás vagyok a tegnap estéért mert végre senki senkit nem próbált semerre manipulálni és senki nem próbált senkiből érzelmeket kifacsarni vagy éppen visszatartani és mertünk őszinték lenni, kérdezni és válaszolni és nem elégtételből hanem mert kíváncsiak voltunk és ilyenkor mindig engem is megszáll valami földön túli, Isteni nyugalom, hogy hát ezt bizony beszoptuk kis barátom, én nem drámázhatok tovább és nem lehetek se gyenge, míg szerencsére nem kell nemlétező erőből sem erősnek lennem és ilyenkor jön el az a pillanat, amikor két felnőtt ember találkozik, el tudják mondani, hogy mennyire tisztelik és becsülik egymást, mennyire szeretik egymást, bár imádom, hogy nem azt mondod, hogy szeretlek, hanem hogy nem tudod elképzelni, mennyire szeretet van bennem feléd. És tud úgy nézni valamire, egy kapcsolatra, ami az övék volt, mint mondjuk pár éppen csak kikelt, satnya kis fára, amiből nem lesz talán a kert büszkesége, de így is szeretjük és eldöntjük, hogy megőrizzük, vigyázunk rá és segítjük arra fejlődni, amerre..tud.
De mit nekünk kert és mit nekünk kis fa és mit nekünk sorsfordító találkozások, mikor a világ olyan hatalmas és olyan komplex és nem csoda-e, hogy két ember, aki ennyire alkalmatlan egymást szeretni, ennyire szereti egymást? És tudod nem tudok ilyenkor szkeptikus lenni azzal az igazán csöpögős, csak éppen minden sejtemben igaznak érzett magyarázattal, hogy nincsen idő, és csak kapcsolat van és csak a szeretet számít.