mikor minden de minden idegesít, és aztán meg úgy érzem, hogy semminek nincsen semmi értelme és nincs is kedvem semmihez és már soha nem is lesz és még dühös is vagyok magamra, mert semmi bajom nincs, de mégis szarul vagyok, tehát akkor csak az élet szar nyilván és amúgy csak illúzió, hogy van, hogy jó és kövérebbnek látom magam és akarom, hogy emberek írjanak nekem de nincs kedvem velük beszélgetni.

Aztán ránézek a menstruációs naptáramra és látom, hogy ma kell megjönnie.

És rájövök, hogy aha.